Halle Berry a 911-es segélykérő központ egyik operátoraként rengeteg rázós szituációnak lesz fültanúja, szakmájának egyik legjobbjaként rengeteg emberen segít is, azonban egyszer az ő hibájából ölnek meg egy lányt, ami annyira kiborítja, hogy onnantól csak az újoncokat tanítja be, nem fogad hívásokat, mígnem egy sikoltozó elrabolt lány hívásakor újra felkapja a szögre akasztott headsetet. A lányt egy olyan barom rabolta el az egyik plázánál, aki úgy rakta be az áldozatát a csomagtartóba, hogy:

• nem kötözte meg,
• nála hagyta a mobilját,
• nem altatta el rendesen,
• a csomagtartóban hagy neki egy csomó mindent, például csavarhúzót. Jó fej, legalább nem unatkozik az utasa.

Hogy miért? Mert ez egy ilyen film. Abszolút nem akad fenn abszurd dolgokon, nem foglalkozik logikával, csak megy egy olyan tempót, ami a készítők szerint elég ahhoz, hogy lekösse a nézői figyelmét szűk másfél órára. És ez hellyel-közzel sikerül is, röhejes bénázások közepette pörögnek az események, és mire eljön a finálé, addigra  már senki meg se lepődik semmin, mert úgy érzi, hogy itt a legnagyobb baromság is megtörténhet. A forgatókönyv ramaty, a rendezés egy rosszabb krimiszéria színvonalát idézi, valamint senki nem szólt Halle Berrynek, hogy hiába játszik egy telefonközpontost, attól még látni fogják az emberek, mert ez bizony egy film. Az ő haja meg gáz. De még így is ez a legkisebb probléma.

5/10. (matiné-thriller)