1974 június 23.-án, Párizsban mutatták be a fiatal és bájos diplomatafeleség szexuális kalandozásairól szóló erotikától túlfűtött filmet, ami bemutatása után igazi botrányfilmnek számított, ugyanakkor hatalmas kaszasiker lett és örökké ragyogó szexszimbólumot csinált az akkor 22 éves főszereplőjéből, Sylvia Kristelből.
Just Jaeckin francia képzőművész szobrokat faragott, aztán máig híres divatmagazinok(Vogue) fotósa lett, majd rájött, hogy a benne dúló kreativitást a nagy-vászonra kellene átültetnie, ezért úgy döntött filmet forgat. Alapanyagnak pedig egy akkoriban igazi tabudöntögető könyvet választott.
.jpg)
Az Emmanuelle – Lecke a férfiakról először 1959-ben került forgalomba egy magánkiadótól, szerzői név nélkül. A szép lassan egyre több hívet szerző könyvben Emmanuelle egy francia diplomata házastársaként kerül Bangkokba, ahol néhány új ismerősre szert téve fokozatosan hágja át a hétköznapi emberek által felépített prűdség határait.
Jaeckin hosszas válogatás után talált rá filmje főszereplőjére, Sylvia Kristelre, és mint azt tudjuk, a lehető legjobb döntést hozta. A szexuális kíváncsisága által hajtott karakter szerepében bármilyen helyzetben(legyen szó nyilvános szexről, leszbikusságról vagy maszturbálásról) természetes ártatlanságot és érzékiséget sugárzott.
Emánuel :
A héber eredetű bibliai név, Immánuél névből származik. Jelentése velünk az Isten.
A holland színésznő kimagasló IQ-jának köszönhetően négy osztályt is átugrott az iskolában(és négy nyelven beszélt folyékonyan), szépséges alakjának és elragadó mosolyának köszönhetően 17 évesen modellszerződést kapott, majd 1973-ban a Miss Tv Europe nevezetű versenyen első lett. A vonzó lány a filmes producerek figyelmét is felkeltette, már ebben az évben három szerepet kapott.
Aztán bevállalta a meztelenkedést az Emmanulleben, ami egycsapásra világhírűvé tette. A pornográfia határát sohasem súroló, a kritikusokat és a nézőket egyaránt megosztó erotikus műben egy nő szemszögéből leshetünk be a szabad szerelemnek hódoló emberek világába, ami ekkor igazi kuriózumnak számított, Sylvia pedig férfiak és nők millióinak szemében vált a vágyaik titokzatos tárgyává.
Színésznő… az szép szakma, éppenséggel pont valami ilyesmit kerestem magamnak. A munka nem tűnik fárasztónak, ugyanakkor megbecsült, kellemes foglalkozás. És rajta keresztül talán nemcsak az én álmaimat, hanem mások álmait is valóra válthatom.
A hihetetlenül nagy népszerűséget nem túl jól dolgozta fel, eléggé elszállt. Szerepvállalásaiban kevés kockázatot vállalva hasonló művekben dobálta le magáról továbbra is a textilt, emellett két Emmanuelle -folytatásban szerepelt, és mire észbe kapott, már készen állt az őt örökké magába záró skatulya, amiből már soha nem volt menekvés számára.
A nyolcvanas évek elején, Hollywoodban, a félresiklott karriere miatt önpusztításba kezdett, kábítószerekkel tömte magát. Függőségét csak Európába hazatérve tudta levetkőzni, terápiás jelleggel húga hollandiai éttermében pincérnőként dolgozott.
Beleragadtam a szerepbe, olyan színésznő lettem, aki általában nem sokat beszél, akiről inkább csak álmodozni szeret a közönség, azt pedig senki sem viseli könnyen, ha az álmát megtörik.
A kilencvenes években még megmaradt hírnevét forintosítva újabb Emmanulle-filmeket készített, ezúttal azonban már nem ő, hanem a fiatal alteregóját játszó Marcela Walerstein vetkőzött helyette.
Kőkemény kokain és nikotinfüggőség, elhibázott házasság, válás, anyagi csőd és alkoholizmus kísérte végig egész életét. A nő, aki híres lett, de nem tudta feldolgozni azt. A külvilág másnak látta, mint amilyennek ő magát, ezzel pedig sohasem bírt megbirkózni, a tönkrement önbecsülését soha nem sikerült helyreállítania.
Az ókori Rómában tisztában voltak az ilyen viselkedés veszélyeivel. A diadalmenetben, a győzedelmes császár mögött a harci szekéren mindig ott állt egy rabszolga. Egyedüli feladata az volt, hogy az istenek fiának a fülébe súgja: „Hominem te memento!” Vagyis: „Emlékezz, te is csak ember vagy!”
Sylvia Kristel
(1952-2012)
forrás: wikipedia.com, imdb.com, moly.hu, wikpedia.hu, partvonal.hu, port.hu, kernertraining.hu, francsetudjamármégmi,
