A poszt-apokaliptikus Földön már csak két ember tartózkodik. Jack(TomCruise) és Victoria feladata a tengervízből energiát nyerő gépek és a bolygónkon tartózkodó idegenek ellen harcoló drónok karbantartása. Nemsokára végeznének a feladattal és csatlakoznának az űrben várakozó többi emberhez, akikkel a Titánra, a Szaturnusz egyik bolygójára költöznének. A kíváncsi természetű Jack az egyik nap azonban egy lezuhant űrhajóban megtalálja a nőt(Olga Kurylenko), akivel álmodni szokott és ez olyan eseménysorozatot indít el, aminek a végére fény derül a megdöbbentő igazságra.
A sci-fi szezon ezennel hivatalosan is elkezdődött, Joseph Kosinski(Tron: Örökség) filmje pedig bizakodásra adhat okot, mert hozza a tőle elvárt szintet, ami egy közepesnél mindenképp erősebb, szemérmetlenül összelopkodott tákolmány. A képi világ, a zene és maga a történet is rendben van, ami a Transformersek korában már igenis teljesítménynek számít, ugyanakkor nyugodtan várhatunk tovább egy zsáner-újító klasszikusra, Kosinski ugyan szépen felmondta a leckét, de másra nem futotta az erejéből. SPOILER! Jack össze-vissza szaladgál a lakhatatlan Földön, fűben heverészik, tóvizet iszik, virágot szed. Ez mind csupa olyan móka, ami sem a csavarnak, sem a hangulatnak nem tesz jót. Aztán az irányítótorony, ahol hőseink élnek olyan, mint egy luxusvilla, még baszott nagy medence is jut nekik. A drónokkal rohadt nagy ziccert hagytak ki, sokkal jobban lehetett volna használni őket. Morgan Freeman karakterével semmit nem kezdenek. A záró jelenet meg egyszerűen nem kellett volna, mert szar. Meg persze mi lett volna, ha legalább egy eredetinek ható csavart is használtak volna? SPOILER VÉGE!
Feledés(Oblivion): 10/7.(soha rosszabb popcorn-mozit)